Hogyan vegyen elégtételt, ha becsületsértés áldozata lett?
Mi a becsületsértés valójában?
A becsületsértés védett jogi tárgya csak úgy mint a rágalmazásé a társadalmi megbecsülés és az emberi méltóság.
“Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A becsület csorbítására alkalmas minden olyan, másra vonatkozóan használt kifejezés, amely sérti az emberi méltóságot. Kifejezésen a szavak útján történő gondolatközlést értjük, amely történhet szóban, írásban, rajzos ábrázolással stb. és ez becsmérlő, lealacsonyító vagy megszégyenítő értékítéletet tartalmaz.
Ennek a megnyilvánulási formái is különfélék lehetnek. Történhet közvetlenül vagy közvetett módon, kérdés formájában, feltételes módban vagy gyalázkodva.
A becsületsértésnél is - csakúgy mint a rágalmazás esetén - nem a sértett szubjektív érzése, hanem az objektív értelmezés irányadó annak megítélésénél, hogy valamely kifejezés alkalmas-e a becsület csorbítására, valamint minden esetben vizsgálni kell az elkövetés helyét, idejét és egyéb körülményeket.
Tettleges becsületsértés
Tettleges becsületsértésen az olyan becsületet csorbító cselekményt kell érteni, amely a sértett testének célzatos érintésében vagy olyan bántalmazásban jelentkezik, amely testi sérülést nem okoz.
Az ítélkezési gyakorlat szintén a tettleges becsületsértés fogalma alá vonja a női becsület elleni olyan szeméremsértő magatartásokat, amelyek a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére nem alkalmasak. Erre példa a sértett hozzájárulása nélkül erőszakosan adott csók, a nő mellének megfogása.
Becsületsértés vagy rágalmazás: mi a különbség?
Ahogyan fent is említésre került mind a két bűncselekmény az egyén társadalmi megbecsülését és emberi méltóságát védi.
Az első különbség a két bűncselekmény elkövetési magatartásai. A rágalmazás tényállítással vagy tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával, a becsületsértés pedig a becsület csorbítására alkalmas kifejezés vagy egyéb ilyen cselekménnyel valósítható meg.
A rágalmazó tényállítása eseményt, történetet tartalmaz és ezért az objektív valóság hitelének látszatát kelti. Ezzel szemben a becsületsértés értékítéletet fejez ki.
A rágalmazás tényállítása arra alkalmas, hogy annak alapján a tudomást szerző maga alkosson értékítéletet, míg a becsületsértő a saját értékítéletét adja tovább.
További különbség, hogy a két bűncselekmény egymással kisegítő viszonylatban áll, ami azt jelenti, hogy elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy nem valósult-e meg rágalmazás és csak ezt követően kell vizsgálni a becsületsértés létrejöttét.
Lényeges különbség még a rágalmazáshoz képest, hogy nem feltétel, hogy a sértetten kívül más személy előtt történjen meg a cselekmény.
Becsületsértés miatt büntetőeljárás indult Önnel szemben? Feljelentést szeretne tenni? Vegye fel velem a kapcsolatot!