Hogyan követhető el a testi sértés? Mire számíthat, ha testi sértés elkövetésével vádolják?
Btk. szerinti tényállás
164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést a) aljas indokból vagy célból követik el,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére követik el,
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el, vagy
d) úgy követik el, hogy az elkövető a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott.
(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.
(6) *A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést
a) aljas indokból vagy célból követik el,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére követik el,
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el,
d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva követik el,
e) különös kegyetlenséggel követik el, vagy
f) úgy követik el, hogy az elkövető a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott.
(7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
(9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, b) a (6) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetben három évig, c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.
A bűncselekmény tényállásának felépítése
A bűncselekmény védett jogi tárgya a más személy testi épségének és egészségének sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. A testi sértésnek két alaptényállása van, a könnyű és a súlyos testi sértés. A két alaptényállást az eredmény eltérősége alapján lehet elhatárolni.
Hogyan követhető el a testi sértés?
A bűncselekmény nyitott törvényi tényállás, vagyis minden olyan magatartás, amely alkalmas lehet a sérülés vagy betegség előidézésére tényállásszerű lehet. A bűncselekmény eredménye a testi épség vagy egészség megsértése. A testi épség megsértése alatt értünk minden magatartást, amely a testrészek, szervek épségét sérti. Az egészség megsértése a szervek, szövetek élettani funkcióinak és ezek működésének megzavarásával valósulhat meg.
A testi sértés okozásával megvalósult bűncselekmények minősítésénél a tényleges gyógytartamot kell alapul venni. A tényleges gyógytartam alatt azon időtartamot értjük, amely alatt a sérülés, betegség elsődlegesen meggyógyul. Ennek alapján, ha a tényleges gyógytartam nyolc napon belüli, akkor könnyű testi sértés, amennyiben a tényleges gyógytartam a nyolc napot meghaladja, úgy súlyos testi sértés valósul meg. A tényleges gyógytartam meghatározása egy sérülés esetén orvosszakértői szakkérdés.
További feltétele a bűncselekmény megvalósulásának, hogy az elkövetési magatartás (testi épség vagy egészség megsértése) és az eredmény (betegség vagy sérülés) között okozati összefüggésnek kell fennállnia.
Milyen minősített esetei vannak a bűncselekménynek?
Az aljas indokból vagy célból elkövetett testi sértés közös minősítő körülmény mind a könnyű, mind a súlyos testi sértés esetében. A joggyakorlat is számos példát hoz fel arra, amikor aljas indokból történik a bűncselekmény elkövetése. Például, ha valaki azért bántalmazza a sértettet, mert az korábban feljelentette, vagy kedvezőtlen tanúvallomást tett, az aljas indokból elkövetett testi sértésnek minősül.
Védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett a testi sértés, ha olyan személy sérelmére követik el, aki a helyzeténél vagy állapotánál fogva véglegesen vagy átmenetileg (ideiglenesen) nem képes ellenállás tanúsítására. Akaratnyilvánításra képtelen az a személy, aki akaratát nem tudja kifejezésre juttatni. Ezt az állapotot számos körülmény előidézheti, például az ittasság, alvás, eszméletvesztés.
A súlyos testi sértés minősítő körülményeként vezette be azt az esetet a jogalkotó, ha a súlyos testi sértést a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére valósítják meg. E feltételek megállapításakor a sértett személyét és a cselekmény összes körülményeit kell megvizsgálni.
A Btk. súlyosabban rendeli büntetni mind a könnyű, mind a súlyos testi sértést, ha az maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Ha a testi sértés elkövetése következtében a sértett a testének valamely tagját elveszítette, akkor maradandó a fogyatékosság. Ilyen például, ha a sértett a kéz vagy lábujját elveszíti a bántalmazás során. Maradandó fogyatékosságot jelent az is, ha a sértett valamely érzékét vagy érzékszervét elvesztette vagy az használhatatlanná vált a bűncselekmény elkövetése következtében vagy a sértett bizonyos képességét vesztette el vagy vált használhatatlanná. Súlyos egészségromlás alatt a sértett olyan szellemi, fizikai, pszichikai egészségkárosodását értjük, amely a bűncselekmény elkövetése során alakul ki és a korábbi egészségi állapothoz képest tartós romlást jelent. Ide tartoznak például a krónikus betegségek, vagy a bűncselekmény elkövetése miatt kialakult elmebetegségek.
A különös kegyetlenséggel elkövetés kizárólag a súlyos testi sértés minősített esete. A minősítő körülmény megállapításánál az elkövetési módnak van döntő jelentősége.
Mind a könnyű testi sértést, mind a súlyos testi sértés súlyosabb megítélés alá esik, ha úgy követik el, hogy a cselekményt megelőzően az elkövető kábítószert fogyasztott és ez az elkövetéssel összefüggésbe hozható.
Az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés
Az életveszély fennállása szakkérdés, ezért szakértői bizonyítást kell felvenni a büntetőeljárás során. Ezen minősítő körülmény megállapítására akkor kerülhet sor, ha egy életveszélyes sérülés esetén megindul az az okfolyamat, amely a sértett halálának bekövetkezéséhez is vezethet, de fennáll annak a lehetősége, hogy ebbe az okfolyamatba beavatkozva az életveszély megszűnjön és a halál bekövetkezésének elhárítása sikeres legyen. Összefoglalva a joggyakorlat életveszély alatt a halál bekövetkezésének reális lehetőségét érti.
A halált okozó testi sértés megállapításánál mindenekelőtt annak van jelentősége, hogy az elkövető szándéka mire terjedt ki. Abban az esetben, ha az elkövető szándéka megállapítható testi sértés okozására, viszont a bekövetkezett halálos eredmény között nincs meg az okozati összefüggés, úgy az elkövető halált okozó testi sértés miatt nem vonható felelősségre, legfeljebb súlyos, maradandó fogyatékosságot vagy életveszélyt okozó testi sértésért felelhet. A testi sértés ezen formáját kizárólag vegyes bűnösséggel lehet elkövetni, ami azt jelenti, hogy a testi sértés okozására irányuló elkövetési magatartásnak szándékosnak kell lennie, viszont minősített esetet eredményező halálra az elkövetőnek kizárólag a gondatlansága terjedhet ki.
Mire érdemes figyelni könnyű testi sértés esetén?
A könnyű testi sértés kizárólag magánindítványra büntethető. Ez azt jelenti, hogy a büntetőeljárást attól a naptól számított egy hónapon belül kell megtennie a sértettnek, amikor a bűncselekmény elkövetéséről tudomást szerzett. Joghatályos magánindítvány hiányában a büntetőeljárás nem folytatható le.
Büntetőeljárás indult Önnel szemben? Testi sértéssel vádolják? Feljelentést szeretne tenni? Kérjen konzultációs időpontot!