Mi a magánindítvány, mire jó?

A magánindítvány, mint fogalom

Magánindítvány alatt bármely olyan nyilatkozatot értünk, amely szerint annak előterjesztője az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását és megbüntetését kívánja. Négy kategóriába sorolhatjuk a magánindítványra üldözendő bűncselekményeket:

a, Vannak olyan kisebb jelentőségű, a társadalomra kisebb fokban veszélyes cselekmények, amelyek miatt csak akkor célszerű a büntetőeljárást megindítani, ha a sértett ezt kívánja: ilyen bűncselekmény például a könnyű testi sértés.

b, Egyes esetekben a kívülálló személy nem is tudja eldönteni, hogy bűncselekmény valósult-e meg, vagy sem, mivel e vonatkozásban a sértett szubjektív megítélésének van döntő jelentősége. Indokolt ezért az eljárás megindítását a sértettől függővé tenni, például a magántitok megsértése, a levéltitok megsértése, a rágalmazás és a becsületsértés esetében.

c, Vannak olyan bűncselekmények, amelyeknek üldözése a sértettre nagyobb hátrányt jelentene, mint, amilyet a társadalom szempontjából a büntetőjogi felelősségre vonás elmaradása jelent. Ezeknél a sértett kímélete indokolja a hivatalbóli üldözés mellőzését. Ide tartoznak a nemi erkölcs elleni bűncselekmények.

d, Indokolhatja a magánindítványtól függő eljárást az elkövető és a sértett közötti hozzátartozói viszony is, de csak a törvényben meghatározott vagyon elleni bűncselekmények esetében. Amennyiben a magánindítvány hiányzik, azt a hatályos Büntető Törvénykönyvünk (2012. évi C. tv.) 30.§-a a büntetőjogi felelősségre vonás akadályának tekinti, tehát az elkövető által megvalósított cselekmény ugyan bűncselekménynek minősül, de a magánindítvány hiánya miatt nem vonható felelősségre, nem indulhat meg vele szemben a büntetőeljárás.

Ki és milyen határidővel terjesztheti elő a magánindítványt?

Az előterjesztésre jogosultak köre három csoportra osztható.

Elsősorban a cselekvőképes sértett rendelkezik kizárólagos előterjesztési jogosultsággal, vagyis az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette. Továbbá lehetőség van arra is, hogy a sértett mást (például ügyvédet vagy nagykorú hozzátartozót) hatalmazzon meg azzal, hogy az ő nevében terjessze elő a magánindítványt. Ilyen esetben a meghatalmazást írásba kell foglalni.

A második csoportba tartoznak az úgynevezett párhuzamos előterjesztésre jogosultak. Ebben a kategóriában a magánindítványt maga a sértett, a törvényes képviselő és a gyámhatóság is jogosult előterjeszteni a sértett belátási képességétől és életkorától függően. Abban az esetben, ha a sértett cselekvőképtelen, akár amiatt, hogy a 14. életévét nem töltötte be (kiskorú) vagy a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban volt, hogy a belátási képessége teljesen hiányzott vagy a bíróság nagykorú esetén cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezést rendelt el, esetükben a magánindítványt a törvényes képviselő vagy a gyámhatóság jogosult előterjeszteni. Amennyiben a sértett korlátozottan cselekvőképes kiskorú, vagyis a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen, akkor a magánindítványt akár ő maga, akár a törvényes képviselője, akár a gyámhatóság is előterjesztheti. Abban az esetben, ha a sértett nagykorú az ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás joga tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott, akkor a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.

A harmadik csoportba a hozzátartozók tartoznak, akik abban az esetben jogosultak előterjeszteni a magánindítványt, ha a sértett meghalt. Őket származékos előterjesztésre jogosultaknak hívjuk.

Az előterjesztési határidővel kapcsolatban a magánindítványt attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyben a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett. Az ismeretlen tettes ellen előterjesztett magánindítvány is joghatályos.

A határidő kapcsán fontos megemlíteni, hogy mi a helyzet a kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén. Ilyen esetben a törvényhozó lehetőséget biztosít a feljelentett félnek arra, hogy az őt feljelentő személlyel szemben a magánindítvány határidejének lejárta ellenére viszonvádat emeljen.

Magánindítvány és magánvád közti különbség

A gyakorlatban a jogosultaknak szükségük van arra az ismeretre, ha sérelmükre bűncselekményt vagy szabálysértést követnek el, mit kell tenniük jogaik érvényesítése érdekében. Mindehhez szükséges tudniuk, hogy vannak magánindítványra üldözendő cselekmények, amelyek nem azonosak a magánvádas cselekményekkel. A magánindítvány a fentiek alapján a jogosultnak azon nyilatkozata, amelyben az elkövető felelősségre vonását és megbüntetését kívánja. Az ilyen magánindítványos bűncselekmények nagy részénél a vádat az ügyész képviseli, míg a magánvád, amely egy eljárásjogi intézmény, lényege, hogy a tárgyaláson a vádat nem az ügyész, hanem maga a sértett (vagy hozzátartozója) képviseli, de adott esetben azt az ügyész átveheti. Ilyen magánvádas bűncselekmény a magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés és a könnyű testi sértés. Látható, hogy vannak olyan deliktumok, amelyek mind magánindítványra üldözendők, mind magánvádasok. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy minden magánvádas bűncselekmény egyben magánindítványos is, de nem minden magánindítványos egyben magánvádas.

Magánindítvány beadásának menete

A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében az ügyész a közvádló, aki bűncselekmény elkövetése esetén elrendeli a nyomozást, vádat emel és a vádat a bíróság előtt képviseli. Ez alól kivételt jelent, amikor a törvény az eljárás megindítását a sértett nyilatkozatától, magánindítványától teszi függővé. Az eljárás feljelentésre indul meg. A feljelentésben elő kell adni, hogy a feljelentő ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását. A feljelentést a bíróságon kell írásban vagy szóban megtenni. Ezzel egyidejűleg a sértettnek a magánindítványát is elő kell terjesztenie attól a naptól számított harminc napon belül, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A feljelentés illetéke 10.000,- forint, amelyet illetékbélyegben kell leróni a feljelentés megtételekor. Amennyiben ez elmarad, az adóhatóság fogja az adók módjára behajtani. Ha nem sikerül bizonyítani a terhelt bűnösségét és a bíróság megszünteti az eljárást vagy felmentő ítéletet hoz, akkor a felmerült bűnügyi költséget a magánvádló viseli. Amennyiben az elsőfokú bíróság határozata ellen a magánvádló a vádlott terhére fellebbezést jelent be, a fellebbezés illetéke 10.000,- forint.

Visszavonható-e a magánindítvány?

Alapvetően a magánindítvány oszthatatlan és visszavonhatatlan. Ezt a Btk. 31.§ (5)-(6) bekezdése tartalmazza, amely alapján, ha a magánindítványos bűncselekménynek több elkövetője van, bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre vonatkozik, így nemcsak azzal szemben kell a büntetőeljárást lefolytatni, akit a jogosult megnevezett a magánindítványában, hanem a cselekmény valamennyi elkövetőjével szemben. A visszavonhatatlanság tekintetében a már előterjesztett magánindítvány visszavonására törvényes lehetőség nincs, bár a magánindítványos-magánvádas bűncselekmények esetében a sértett a magánvádat elejtheti, ami az eljárás megszüntetését eredményezi.

Bűncselekmény áldozata lett? Feljelentést szeretne tenni? Forduljon hozzám bizalommal!