Kiskorú veszélyeztetése - Btk. 208.§
Btk. szerinti tényállás
208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él –, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt
a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik,
b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl.
A bűncselekmény tárgya
Az első alapeseti szerinti bűncselekmény - (1) bekezdés - passzív alanya nem a tizennyolcadik életévét be nem töltött, hanem a kiskorú személy. Kiskorú az, aki a cselekmény elkövetésének időpontjában még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik, tehát az ilyen személy nem lehet a bűncselekmény sértettje. A korábban megszerzett nagykorúságot a házasság felbontása nem érinti.
A (2) bekezdés esetében azonban a magatartások alanya nem a nagykorú, passzív alanya pedig nem a kiskorú személy, hanem a tizennyolcadik életévét betöltött, illetve tizennyolcadik életévét be nem töltött személy. Ennélfogva közömbös a nagykorúság házasság általi megszerzése, vagyis a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy a (2) bekezdés szerinti cselekmény tettese akkor sem lehet, ha házasságkötés révén nagykorú lett, illetve a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy akkor is a (2) bekezdés sértettje lehet, ha házasságkötés révén nagykorú lett.
Hogyan követhető el a kiskorú veszélyeztetése?
Az, hogy egy magatartás alkalmas lehet a bűncselekmény megvalósítására az adott ügy összes körülményeinek figyelembevételével lehet megállapítani. A bűncselekmény elkövetési magatartása a kiskorú nevelésének, felügyeletének vagy gondozásának feladatából folyó kötelességek súlyos megértése, ami leggyakrabban mulasztás következményei, eredménye pedig a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi fejlődésének veszélye. Ilyen kötelezettség terheli a szülőt, az örökbefogadót és a gyámot is. Hasonló kötelezettség terheli azokat a személyeket is, akik a kiskorúak oktatására és nevelésére, gyógykezelésére és gondozására szolgáló intézményekben, társadalmi szervezetekben a kiskorúakkal foglalkoznak.
A nevelés a kiskorú testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítésére irányuló tudatos ráhatásokból tevődik össze (pl. a szülők magatartása).
A felügyelet a kiskorú magatartásának figyelemmel kísérését és ellenőrzését jelenti.
A gondozás a kiskorú alapvető szükségleteinek kielégítésére irányul. Magában foglalja a kiskorú élelmezését, ruháztatását, a normális életkörülményeiről való gondoskodást, valamint betegsége esetén az ápolását is.
A bűncselekmény (2) bekezdés szerinti esete a bűncselekményre vagy szabálysértés elkövetésére és züllött életmód folytatására rábírás, rábírni törekvés.
Züllöt életmód folytatása alatt a hosszabb ideig tartó erkölcsileg kifogásolható magatartásokat értjük. Például a rendszeres italozó életmód, koldulás vagy a kábítószer-fogyasztás.
Mi számít súlyos kötelességszegésnek?
A jogalkotó szerint kizárólag a súlyos kötelességszegés valósíthat meg bűncselekményt, vagyis a kisebb mulasztások, nevelési hibák büntetőjogi következményeket nem vonnak maguk után. Például, ha a szülő pár órára magára hagyja a gyermekét, ez még önmagában nem tekinthető súlyos kötelességszegésnek.
A kötelességszegés akkor tekinthető súlyosnak, ha az elkövető a társadalmi felfogás szerint még a minimálisan elvárható követelményeket sem teljesíti. Ilyen magatartás, ha például a szülő nem hív időben orvost az orvosi segítségre szoruló gyermekéhez, de ide tartozik, ha rendszeresen bántalmazza a szülő a gyermekét.
Mi a bűncselekmény eredménye?
A bűncselekmény eredménye a kiskorú testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése. A bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha a fent részletezett súlyos kötelességszegés konkrétan veszélyezteti is a kiskorú testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését, amit az adott ügy összes körülményének figyelembevételével, a sértett kiskorú személyisége, életkora tekintetében vizsgálva lehet, illetve kell megítélni. Az esetek többségében ez szakkérdés, így a büntetőeljárásba rendszerint igazságügyi szakértőt is bevonnak.
Büntetőeljárás indult Önnel szemben? Kérjen konzultációs időpontot!