Hogyan követhető el a személyi szabadság megsértése? Milyen büntetéssel lehet számolni?
A személyi szabadság alapvető emberi jog, amelyet Magyarország alkotmánya is védelemben részesít. E jog megsértése akkor történik, amikor valaki olyan magatartást tanúsít, ami megakadályozza más személy mozgási vagy tartózkodási szabadságát. Ebben a cikkben áttekintjük, hogyan követhető el a személyi szabadság megsértése, és milyen büntetések várhatók.
Btk. szerinti tényállás
194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) aljas indokból vagy célból,
c) a sértett sanyargatásával,
d) védekezésre képtelen személy sérelmére,
e) fegyveresen,
f) felfegyverkezve,
g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy
h) hivatalos eljárás színlelésével követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.
Két alapvető jogvédelmi rendelkezés az Alaptörvényben
Az Alaptörvény IV. cikkének (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a szabadsághoz. Emellett a XXVII. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy minden Magyarország területén tartózkodó személynek joga van szabadon mozogni és tartózkodási helyét szabadon választani. Ezen alkotmányos jogokat a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 194. §-a védi. A jogi védelem fő célpontja a személyek szabad mozgásának és helyváltoztatási szabadságának védelme.
A bűncselekmény passzív alanya
A bűncselekmény alanya lehet bármely személy, így még a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes egyének is. Olyan személyek, akik nem tudnak tudatosan nyilatkozni akaratukról (pl. eszméletüknél fogva vagy más okból nem képesek ezt megtenni), szintén lehetnek passzív alanyok. Az ő "akaratuk" kifejezésében és megnyilvánulásában a törvényes képviselőjük vagy gondnokuk jár el.
A személyi szabadság tartalma
A személyi szabadság magába foglalja a mozgás, helyváltoztatás és tartózkodási hely megválasztásának szabadságát. Ezek az alapjogok magától értetődően biztosítottak minden egyén számára, azok megsértése pedig büntetőjogi következményeket vonhat maga után. A jogellenes magatartások közé tartozik többek között az elfogás, visszatartás, lefogás.
Hogyan követhető el a személyi szabadság megsértése?
A személyi szabadság megsértése akkor valósul meg, amikor az elkövető olyan cselekedetet vagy mulasztást követ el, amelynek következtében az alany elveszíti mozgási, helyváltoztatási vagy tartózkodási szabadságát. Ez magába foglalhat aktív magatartást (pl. megkötözés, bezárás, megtartás bizonyos helyen vagy megakadályozás az elhagyásban), vagy mulasztást (például ha az elkövető gondatlanul vagy vétlenül megfosztja a passzív alanyt a szabadságától, és ezt az állapotot annak ellenére, hogy felismeri ezt a helyzetet továbbra is fenntartja. Gyakran erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával történik ez a cselekmény, de a törvény ezt konkrétan nem nevesíti, és a gyakorlatban gyakori a fizikai erő vagy fenyegetés alkalmazása. Például, ha valaki megkötöz egy személyt, bezárja egy helyiségbe, vagy eltávolítja tőle azokat az eszközöket, amelyekkel mozoghat (pl. bot, létra). Akkor is megvalósul a bűncselekmény, ha például egy rokkant személy segédeszközeit veszik el.
A személyi szabadság megsértése különböző módokon követhető el, a leggyakoribb formák közé tartozik:
- Jogellenes elfogás
- A sértett helyváltoztatási szándékának megakadályozása
- Lefogás, kötözés, helyben tartásra kényszerítés
- A jármű megállítására vagy az utas lefogására irányuló intézkedések
- A helyiség bezárása, ajtó rázárása
- A rokkant személy eszközeinek elvétele vagy azok használatának megakadályozása
Fontos megjegyezni, hogy lehetséges a mulasztás is, például ha az elfogott személyt nem engedik szabadon vagy nem biztosítják a szükséges ellátást.
Súlyosabban minősülő esetek
A minősítő körülményeket a Btk. 194. §-ának (2)-(3) bekezdése tartalmazza
A büntetési tétel 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el, akkor is, ha a passzív alanya a házasságkötés folytán nagykorúvá vált
b) Az aljas indokból vagy célból elkövetés. Például aljas indokból elkövetettként minősül a személyi szabadság megsértése, ha a rablási cselekményt követően a sértett személyi szabadságtól megfosztott állapotának fenntartása a rablás miatti felelősségre vonás elkerülését célozza (BH 2013.58.).
c) A sértett sanyargatásával elkövetettnek minősül a bűncselekmény, ha az elkövetés a passzív alanynak testi vagy lelki szenvedést okoz.
d) Védekezésre képtelen személy, aki bármely ok miatt nem képes ellenállás tanúsítására, akár helyzeténél, akár állapotánál fogva.
e) Fegyveresen valósítja meg a bűncselekményt, aki működőképes lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, illetve a cselekményt ezek utánzatával fenyegetve követi el [Btk. 459. § (1) bekezdés 5. pont].
f) Felfegyverkezve az követi el a személyi szabadság megsértését, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál [Btk. 459. § (1) bekezdés 6. pont].
g) A jelentős érdeksérelem a bűncselekmény eredménye ilyen esetben. Az érdeksérelem bekövetkezhet a passzív alanynál, de akár egy tágabb közösség tekintetében is. Azt, hogy az érdeksérelem jelentősnek minősül-e, az adott eset összes körülményeinek vizsgálatát követően lehet megállapítani.
h) A hivatalos eljárás színlelése minden olyan tevékenységet felölel, amelyet közhatalmi tevékenységet ellátó szerv jogszerű tevékenységének tüntetnek fel.
Még súlyosabban rendeli büntetni a törvény, és akor 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is számolhat az elkövető, ha a személyi szabadság megsértését tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére aljas indokból vagy célból, illetve a sértett sanyargatásával valósítják meg.
Büntetőeljárás indult Önnel szemben? Vegye fel velem a kapcsolatot és kérjen konzultációs időpontot.