A segítségnyújtás elmulasztásának jogi szabályozása

Btk. szerinti tényállás

166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.

Hogyan követhető el a segítségnyújtás elmulasztása?

A bűncselekmény elkövetési magatartása az elvárható segítség nem nyújtása az elkövető részéről. Alapvető erkölcsi norma, hogy minden ember segítséget nyújtson olyan embertársának, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyhezetben van.

A bírói gyakorlat alapján a segítségnyújtási kötelezettség teljesítésének három feltétele van.

1. Megállási és meggyőződési kötelezettség. Ez azt jelenti, ha valaki balesetet észlel, akkor a helyszínen meg kell állnia és meg kell győződnie arról, hogy van-e olyan személy a helyszínen, aki megsérült, vagy az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van-e.
2. Felajánlási kötelezettség. Sérülés észlelése esetén kötelező felajánlani a segítség nyújtását.
3. Elvárható segítségnyújtás. A személyes adottságoktól függően mindenkinek a tőle elvárható módon segítséget is kell nyújtania vagy további segítséget kell kérnie.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, így a megvalósulásának feltétele, hogy az elkövető felismerje a sérült személy állapotát és ennek ellenére nem nyújt tőle elvárható segítséget.

Ki számít sérült személynek? Mi a közvetlen veszély?

Sérült személy az, akinek testi épsége vagy egészsége sérelmet szenvedett. Közvetlen veszély alatt minden olyan helyzetet értünk, amikor maga a sérülés még nem következik be, de annak közeli létrejötte reális. Az ilyen helyzet számos okból keletkezhet. Keletkezhet akár természeti erő, más személy magatartása, a sértett betegsége, sőt maga a sértett is előidézhet ilyen helyzetet. A hétköznapi életben leggyakrabban előforduló eset a balesetet szenvedő személyek.

Meddig áll fenn a segítségnyújtási kötelezettség?

Mivel a bűncselekmény kísérlete fogalmilag kizárt, így a segítségnyújtási kötelezettség addig áll fenn, amíg a fent leírt három követelmény nem teljesült. Bármelyik követelmény elmulasztása befejezett bűncselekmény megvalósulását eredményezi.

Milyen súlyosabban minősülő esetei vannak a bűncselekménynek?

A törvényalkotó súlyosabban rendeli büntetni, ha a passzív alany halála bekövetkezik a kiváltó ok miatti okfolyamat eredményeként. Ebből következik, ha a sérült személy halála a mulasztás nélkül is bekövetkezett volna, mert a halál bekövetkezése elháríthatatlan volt, akkor ez a minősítő körülmény nem állapítható meg az elkövető terhére.

Szintén súlyosabb megítélés alá esik, ha a veszélyhelyzetet az elkövető maga idézte elő akár szándékos, akár gondatlan magatartásával. Ha viszont az elkövető vétlen volt a veszélyhelyzet előidézésben, úgy cselekménye a segítségnyújtás alapeseteként minősülhet.

Súlyosabban minősülő eset, ha olyan személy valósítja meg a bűncselekményt, aki a segítségnyújtásra egyébként is köteles. A jogalkotó ezzel leszűkítette az elkövetői kört azokra, akik foglalkozásuknál, hivatásuknál fogva kötelesek a segítségnyújtásra. Ide tartoznak például az önkéntes tűzoltók.

Amennyiben büntetőeljárás indult Önnel szemben vegye fel velem a kapcsolatot és kérjen konzultációs időpontot!