A büntethetőség elévülésének szabályai a Btk-ban

Mit jelent az elévülés?

Az elévülés intézményének indoka az, hogy a büntetés célja kevéssé érhető el, ha egy bűncselekmény elkövetését nagyon hosszú idő múlva követi a felelősségre vonás. Másrészt az idő múlásával a bizonyítás is nehezebbé válik, ami akadályozza az eljárás lefolytatását, így a törvényben meghatározott idő elteltével az adott bűncselekmény büntethetősége megszűnik és az elkövető nem vonható felelősségre.

Milyen bűncselekmény évülhet el?

A büntető törvénykönyvünk tételesen nem határozza meg, hogy mely bűncselekmények évülhetnek el. A törvényi rendelkezés határozza meg az elévülési időt, illetve azon bűncselekményeket, amelyeknél a büntethetőség nem évül el.

Milyen bűncselekmények nem évülnek el?

1. Nem évül el az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények
2. az emberiesség elleni (Btk. XIII. Fejezet)
3. a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet)
4. valamint a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények közül azok, amelyek öt évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendőek és a sértett a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

Milyen hosszú az elévülési idő? Hogyan történik az elévülési idő számítása?

Főszabály, hogy a büntethetőség elévülése az adott bűncselekményre irányadó szabadságvesztés büntetési tételének felső határához igazodik, de legalább öt évnek minden képpen el kell telnie. Amennyiben tehát a bűncselekmény büntetési tételének felső határa öt évnél kevesebb, illetve, ha az elkövetett bűncselekmény csak elzárással büntethető, az elévülési idő minimuma öt év.

példa: a közúti veszélyeztetés alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ebben az esetben a törvényi minimumra figyelemmel az elévülési idő öt év. Az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés. Ilyen esetben az elévülési idő a büntetési tétel felső határához igazodva nyolc év.

Hogyan is történik az elévülési idő számítása?

.Az elévülés kezdő napja befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás teljes egészében megvalósul. Abban az esetben, ha az adott bűncselekmény megvalósulásához eredmény is tartozik, akkor természetesen az eredmény megvalósulásával válik befejezetté a bűncselekmény. A kísérlet vagy az előkészület esetében az elévülés kezdő napja az a nap, amikor az ezeket megvalósító magatartás utolsó mozzanata véget ér. A tiszta mulasztásos bűncselekmények esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg az elévülés kezdő napja az a nap, amikor az elkövető még a törvényben meghatározott következmény nélkül eleget tehetne kötelességének. Olyan bűncselekmények esetén, amelyek a jogellenes állapot fenntartásában állnak az elévülés kezdő napja az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

Mik az elévülésre vonatkozó egyéb szabályok?

A fent leírtakban kifejtésre kerültek az elévülésre vonatkozó általános szabályok, az elévülési idő tartama, valamint, hogy mikortól kezdődik az elévülés kezdő napja. Emellett fontos megemlíteni, hogy az elévülés határidejébe mely időtartam nem számít be. Nem számít be

1. az az időtartam, amely alatt a büntetőeljárást azért nem lehetett megindítani, mivel az erre jogosult szerv ehhez hozzájárulását nem adta meg
2. a próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama
3. a vádemelés elhalasztása esetén a vádemelés elhalasztásának tartama
4. jóvátételi munka esetén a jóvátételi munka tartama

Mit jelent az elévülés megszakadása és mikor történhet meg?

Az elévülés félbeszakadására és nyugvására vonatkozó rendelkezések az elmúlt években többször változtak, amelyet részben nemzetközi jogi kötelezettségek, részben a jogi környezet átalakulása indokolta.

Az elévülést rendszerint félbeszakítja a büntetőügyekben eljáró szerveknek az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye, valamint a nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás joghatása abban áll, hogy az elévülési idő addig eltelt részét figyelmen kívül kell hagyni és az elévülési idő újrakezdődik. Fontos, hogy az elévülést csak az eljárás előbbvitelére alkalmas eljárási cselekmény szakítja félbe (BH. 1974.233.). Ilyen például a vádemelés. Ezzel szemben az ügyviteli jellegű belső intézkedések, a tárgyalás időpontjának meghatározása vagy az elkövető ellen foganatosított más bűncselekmény miatti büntetőeljárási cselekmény nem szakítja félbe az elévülést.

A Btk. 28.§ (2) bekezdése a büntetőeljárás felfüggesztése eseteire rendezi az időmúlás hatását. Főszabályként a felfüggesztés tartama alatt az elévülés nyugszik, az elévülési idő megállapításánál a nyugvást megelőzően és a nyugvást követően eltelt időt egybe kell számítani, tehát csak az eljárás felfüggesztésének a tartama esik ki abból.