Kényszerítés a büntetőjogban? Hogyan követhető el a bűncselekmény?
A személyes szabadság és a cselekvési szabadság alapvető emberi jogok. Az Alaptörvényünk értelmében mindenki jogosult a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. E jogok megsértése, különösen akkor, ha valakit erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítenek valamire büntetőjogi következményeket is vonhat maga után.
Btk. szerinti tényállás
195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mi a kényszerítés?
A kényszerítés bűncselekményének lényege, hogy valakit erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít az elkövető, hogy:
- valamit megtegyen,
- ne tegyen meg, vagy
- eltűrjön egy magatartást.
Ennek eredményeként a sértett jelentős érdeksérelmet szenved el. A törvény szerint a fenti magatartás akkor valósul meg, ha más bűncselekmény nem következett be az adott esetben — azaz a kényszerítés egy ún. szubszidiárius, önálló büntető jogi tényállás.
Ki lehet a passzív alany?
A bűncselekmény passzív alanya lehet bármely természetes személy, aki a kényszerítés hatására érintett. Nincs feltétel a cselekvőképesség meglétére, így például gyermek vagy elmebeteg személy sérelmére ugyanúgy megvalósulhat az elkövetés.
Hogyan követhető el a kényszerítés?
A törvény szerint a kényszerítés a következő magatartásokat foglalja magában:
- valaminek a megtételére kényszerítés,
- valaminek a meg nem tételére vagy eltűrésére való kényszerítés.
Ehhez az elkövető erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz. Az erőszak lehet fizikai ráhatás, amely béníthatja, elhallgattathatja vagy megfélemlítheti a sértettet. A fenyegetés pedig olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely komoly félelmet kelt a sértettben. Ez utóbbi különösen akkor kerülhet jogi szankcionálásra, ha a fenyegetés súlyos és valódi veszélyt jelent a sértett biztonságára.
A kényszerítés eredménye
A bűncselekményt akkor tekintjük befejezettnek, ha az elkövető a magatartását befejezi, azaz a kényszerített személy:
- végrehajt valamit,
- nem hajt végre valamit, vagy
- eltűr egy magatartást
A törvény szerint a kényszerítés két eredményt is tartalmaz: egyrészt a sértett akaratának ellentétes magatartását (pszichés eredmény), másrészt pedig a jelentős érdeksérelmet. Ez lehet személyes sérelem, például erkölcsi megbecsülés megbomlása, vagy vagyoni hátrány, például elveszített állás vagy jövedelem.
A kényszerítés szándékos bűncselekmény
A kényszerítés csak szándékosan valósítható meg. Elkövethető egyenes és eshetőleges szándékkal is.
Büntetőeljárás indult Önnel vagy hozzátartozójával szemben? Kérjen konzultációs időpontot!