Mi az a büntetővégzés?
A büntetővégzés a bűnösséget megállapító ítélettel egyenértékű ügydöntő határozat. Ítélethez képest fontos eltérés, hogy a büntetővégzésben a bíróság nem mondja ki bűnösnek a vádlottat, csak azt állapítja meg, hogy bűncselekményt követett el.
A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás kisebb jelentőségű bűncselekményeknél szokták lefolytatni, ahol a nyomozás során beszerzett tények kellően megalapozottak ahhoz, hogy a gyanúsított követte el a bűncselekményt. Az eljárás lényege, hogy a bíróság bizonyítás felvétele nélkül, kizárólag a nyomozás során keletkezett ügyiratok alapján dönt a büntetőjogi felelősségről és a törvényben meghatározott korlátozott súlyú joghátrányt alkalmaz.
A büntetővégzés meghozatalának feltételei (740. §)
A bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha
a) az ügy megítélése egyszerű,
b) a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva, és
c) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.
Amennyiben a fent felsorolt feltételek fennállnak és a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, akkor az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is van helye büntetővégzés meghozatalának.
A bíróság csak a törvényben meghatározott joghátrányokat alkalmazhatja a terhelttel szemben, amelyek a következők:
a) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás,
b) katonával szemben lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése, rendfokozatban visszavetés és a várakozási idő meghosszabbítása
c) jóvátételi munka, próbára bocsátás vagy megrovás
A büntetővégzés meghozatala (741. §)
A bíróság az ügyészség indítványára, vagy hivatalból hozhat büntetővégzést. Az ügyészség indítványa vagy annak hiánya ugyanakkor nem köti a bíróságot, hiszen a büntetővégzés meghozatalát lehetővé tevő feltételek fennállásáról kizárólag saját mérlegelő tevékenysége alapján dönt.
A bíróság a büntetővégzést az ügy érkezését követő egy hónapon belül hozza meg.
A bíróság a büntetővégzésben a 740. § (2) bekezdésében felsorolt büntetés kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása mellett
a) pártfogó felügyeletet is alkalmazhat végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása, jóvátételi munka előírása vagy próbára bocsátás esetén,
b) elrendelhet elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét,
c) a polgári jogi igénynek helyt adhat vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíthatja,
d) a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezheti,
e) az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről és az eljárás megszüntetéséről rendelkezhet.
Tárgyalás tartása iránti indítvány, mint sajátos jogorvoslat (742. §)
A törvény kizárja a büntetővégzés elleni fellebbezést, azonban a jogosultak számára biztosítja a tárgyalás tartása iránti indítvány előterjesztését. Ezzel az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül élhet.
Tehát, ha a fent említett személyek közül valaki nem ért egyet a büntetővégzésben foglaltakkal, akkor fellebbezés helyett a tárgyalás megtartását kell indítványoznia. Fontos, hogy ennek az indítványnak a büntetővégzésben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására, illetve az abban foglaltak teljesítésére halasztó hatálya van. Például, ha a büntetővégzésben valakit százezer forint pénzbüntetés megfizetésére köteleznek bizonyos határidőn belül és ez a személy tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett elő, akkor ez a határidő megszakad.
Az előkészítő ülés és a tárgyalás (743-746. §)
Ha tárgyalás tartása iránti indítványra került sor, akkor a bíróság előkészítő ülést tart. Az indítványt az előkészítő ülés megkezdéséig visszavonhatja. A vádlott javára más által bejelentett tárgyalás tartása iránti indítványt viszont csak a vádlott hozzájárulásával vonható vissza. Az utóbbi szabályozás az ügyészség indítványára azonban nem vonatkozik.
Aki a tárgyalás megtartását indítványozza, köteles megjelenni az előkészítő ülésen. Amennyiben nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy indítványát visszavonta.
Az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság ismerteti a büntetővégzés és a tárgyalás tartása iránti indítvány lényegét. A bíróság az előkészítő ülésen a büntetővégzést hatályon kívül helyezi. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.