Védőügyvédre van szüksége? Hívjon most: +36302800801
Dr. Csapó Gábor ügyvéd, védőügyvéd, büntetőjogi ügyvéd

Emberrablás - Btk. 190. §. Milyen büntetésre számíthatok?


Btk. szerinti tényállás


190. § (1) Aki mást személyi szabadságától

a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotát kihasználva

megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

b) bűnszövetségben,

c) fegyveresen,

d) felfegyverkezve vagy

e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel

követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást

a) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, ​

b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy

c) halált okozva

követik el.

(4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít.

(5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást - mielőtt abból súlyos következmény származott volna - önként abbahagyja.


A legsúlyosabb személyi szabadságot sértő bűncselekmény az emberrablás. A bűncselekmény célja valamilyen követelés érvényesítése. Ez a követelés lehet akár vagyoni, akár nem vagyoni jellegű.



Hogyan követhető el az emberrablás?


A bűncselekmény elkövetési magatartása kettős. Egyrészt a személyi szabadságától való megfosztás, másrészt a személyi szabadságától megfosztott személy szabadon bocsátásának a követelés teljesítésétől való függővé tétele.


Valakinek a személyi szabadságától való jogellenes megfosztása és a szabadon bocsátásnak feltételhez kötött követelés teljesítésétől való függővé tétele egyértelművé teszi, hogy a törvényi tényállás az ún. túszszedést kívánja büntetni.


A bűncselekmény tekintetében bármely követelés alkalmas lehet a bűncselekmény megállapítására, és annak nincs jelentősége, hogy az elkövető jogos, jogtalan, illetőleg jogosnak vélt követelés teljesítésétől teszi függővé a sértett szabadon bocsátását.


Az elkövetési magatartásnak

a) erőszakkal vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetettnek kell lennie vagy

b) a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotának a kihasználásával kell megvalósulnia.


Mit jelent az erőszak, valamint az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés?


Az erőszaknak a sértett akaratát megtörőnek (vis absoluta) kell lennie, és annak a sértett személye ellen közvetlenül irányulónak kell lennie. Tehát ilyen esetben a kényszer minden ellenállási képességét megtörő fizikai ráhatás, ami a cselekmény elkövetőjével szembeni teljes tehetetlenséget eredményez.


A fenyegetés a kényszerítés másik olyan eszköze, ami képtelenné teszi az akaratnak megfelelő magatartás tanúsítását. A fenyegetés ilyen esetben a pszichikai kényszert jelenti.

Továbbá a fenyegetésnek az élet vagy testi épség ellen kell irányulnia, közvetlennek és komoly ellenállás leküzdésére alkalmasnak kell lennie.


Közvetlen a fenyegetés, ha a kilátásba helyezett hátrány nyombani bekövetkezésével lehet számolni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha az a személy, akinek az élete vagy testi épsége ellen a fenyegetés irányul, jelen van. De akkor is közvetlen a fenyegetés, ha a bűncselekmény sértettje alaposan tarthat attól, hogy a távol levő személlyel szemben kilátásba helyezett hátrány előbb bekövetkezik, mint ő a fenyegetett helyzetéből szabadulni tudna.


A fenyegetésnek azonban - szemben az erőszakkal - nem kell ellenállásra képtelenséget eredményeznie. A bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a sértett azért nem fejt ki ellenállást, mert reménytelennek látja a helyzetét.


Mikor van védekezésre van akaratnyilvánításra képtelen állapotban a sértett?


Azt, hogy ki van ilyen állapotban a Btk. értelmező rendelkezése adja meg. A 459.§ (1) bekezdés 29. pontja szerint védekezésre képtelennek kell tekinteni azt, aki helyzeténél, vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. Ebből következik, hogy a védekezésre képtelen személy nem képes, nem tudja akaratát kifejezésre juttatni, vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenszegülni az elkövető támadásnak.


Ezt az állapotot előidézheti maga a tettes, de az elkövetőtől függetlenül is bekövetkezhet ez az állapot. Például ilyen állapotban van a sértett, ha valamilyen testi fogyatékosságban szenved vagy alkohol fogyasztása révén bódult állapotban van.


Mi a bűncselekmény célja?


Az emberrablás célja a fent említett követelés kikényszerítése, amely lehet akár vagyoni, akár nem vagyoni jellegű. Mivel a bűncselekménynek van célja, így kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg az elkövető által.


Milyen súlyosabban minősülő esetei vannak az emberrablásnak?


A Btk. súlyosabban rendeli bünteti, ha az emberrablást

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

b) bűnszövetségben,

c) fegyveresen

d) felfegyverkezve,

e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségre tekintettel követi el.


Amennyiben ilyen minősítő körülmény megállapítható, úgy a büntetési tétel 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés.


Még súlyosabban büntetendő, akár életfogytig tartó szabadásgvesztéssel is büntetendő az emberrablás, ha azt

a) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,

b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy

c) halált okozva követik el.


Ha önként felhagyok a bűncselekménnyel enyhébb büntetésre számíthatok?


A válasz erre: Igen. A Btk. 190.§ (6) bekezdése fenntartja a büntetés korlátlan enyhítését azokban az esetekben, amikor az elkövető a cselekményt, mielőtt abból súlyos következmény származna önként abbahagyja. Fontos, hogy azokban az esetekben, amikor az elkövető a sértettet azzal a feltétellel bocsátotta szabadon, hogy a követelést meghatározott időn belül teljesíti, korlátlan enyhítésnek nincs helye.


Büntetőeljárás indult Önnel szemben? Azonnali segítségre van szüksége? Vegye fel velem a kapcsolatot.










;