Kapcsolati Erőszak - Btk. 212/A.§
A kapcsolati erőszak egy súlyosan büntetendő bűncselekmény, amely súlyosan sérti az emberi méltóságot és az alapvető emberi jogokat.
Az emberi méltóság védelme
Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, mely sérthetetlen. Ez a jog a kapcsolati erőszak esetén is érvényes marad, és a törvény kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen még a személyes kapcsolati viszonyokban is.
Elkövetési magatartás
A, Emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás: Ide tartozik az, amikor az elkövető megalázó vagy erőszakos módon bánik a sértettel, aki ezzel súlyosan sérül vagy megalázott lesz.
B, Anyagi javak elvonása, amely súlyos nélkülözést okoz: Ez magába foglalja a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó vagyontárgyak elvonását, amivel a sértett alapvető szükségleteit veszélyeztetik (étel, ruházat, lakhatás stb.).
Kik a passzív alanyok?
A sértettek meghatározása kiterjed a hozzátartozók mellett más személyekre is, különösen, akik közös háztartásban vagy lakásban élnek a tettessel. A hozzátartozók közé tartozik például az egyenes ágbeli rokon és házastársa, az örökbe fogadó, a testvér, a házastárs vagy élettárs, valamint azok, akik közös életvitelszerűen élnek együtt.
Büntetési tételek
Az első bekezdés szerinti magatartás 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, mint szubszidiárius bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy ha más súlyosabb bűncselekmény (pl. testi sértés) valósul meg, akkor a kapcsolati erőszak elkövetője a súlyosabb bűncselekményért vonható felelősségre.
Ha azonban az emberi méltóságot súlyosan sértő magatartás (pl. megalázás, erőszak) vagy a vagyon elvonása nem súlyosabb bűncselekményt valósít meg, akkor az elkövető a törvény szerint felel.
A súlyos nélkülözés fogalma
A második bekezdés szerint a súlyos nélkülözés akkor áll fenn, ha az elkövető magatartása miatt a sértett nem tud elemi szükségleteit kielégíteni, például táplálkozás, ruha, lakhatás vagy tisztálkodás terén.
Ez az állapot akkor keletkezik, amikor a sértett nem rendelkezik a létminimum szintjén alapvető javakkal, és az eredmény a tényleges súlyos nélkülözés. Ha azonban az elkövető szándékosan okozza ezt az állapotot, de az eredményt más szervek vagy személyek megelőzik, akkor a cselekmény kísérleti szakba jut.
A rendszeresség szerepe
A törvény szerint a kapcsolati erőszak rendszeres elkövetése szükséges a büntetőjogi felelősség megalapozásához. Ez nem pusztán az ismétlődés időtartamára utal, hanem az elkövető tudatállapotára és arra, hogy magatartása célzottan ismétlődő és összefüggő legyen. Ez azt jelenti, hogy az elkövetés nem egyszeri, hanem szándékos, rendszeres vagy hosszabb időn keresztül ismétlődő magatartás. Ez különösen fontos a jogi elbírálás során, hiszen a rendszeresség mint törvényi tényállási elem teszi büntetendővé a cselekményt.
Súlyosabban minősülő esetek
A (2) bekezdés szerint [az (1) bekezdéshez képest súlyosabban] rendeli büntetni és:
3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a passzív alanyi körbe tartozó személy sérelmére könnyű testi sértést vagy az 1 becsületsértést; avagy
5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a sértett sérelmére súlyos testi sértést, súlyosabban minősülő könnyű testi sértést, vagy személyi szabadság megsértését, avagy kényszerítést rendszeresen követ el.
Magánindítvány
A kapcsolati erőszak bűncselekmény esetén, ha az elkövető az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít vagy a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki, csak magánindítványra büntethető, vagyis a sértettnek az utolsó magatartástól számított egy hónapon belül meg kell tennie a feljelentést a rendőrségen!
Kapcsolati erőszak áldozata lett? Büntetőeljárás indult Önnel szemben? Vegye fel velem a kapcsolatot és kérjen konzultációs időpontot!