Mit jelent a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés?
Amennyiben Önnel szemben foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt indult büntetőeljárás mindenképp vegye fel velünk a kapcsolatot és kérjen konzultációs időpontot. A konzultáció keretén belül tájékoztatjuk Önt eljárási jogairól, kötelezettségeiről, valamint közösen egy olyan védekezési stratégiát állítunk fel, amelynek célja, hogy a legkedvezőbb kimenetellel záruljon a büntetőeljárás.
Az emberi élet, testi épség és az egészség védelme kiemelkedő fontosságú érdek, ezért a büntetőtörvény büntetőjogi oltalmat nyújt az említett jogtárgyakat veszélyeztető magatartásokkal szemben is.
Ezt teszi indokolttá, hogy a tudomány és a technika rohamos fejlődésével megnövekedtek a veszélyforrások, az ezekből származó veszélyhelyzet kialakulásának megelőzése érdekében biztonsági előírások magatartásformákat írnak elő, amelyek megszegése büntetőjogi felelősséget eredményezhet.
Melyek a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállási elemei?
A bűncselekmény védett jogi tárgya az élet, testi épség és egészség sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek.
Magam ellen is elkövethetem a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést?
A válasz, nem. Ugyan gyakori eset, hogy az elkövető a foglalkozási szabályok megszegésével kizárólag a saját életét, testi épségét veszélyezteti, ilyen esetben bűncselekmény megállapításáról nem lehet szó, hiszen a bűncselekmény sértettje kizárólag az elkövetőn kívüli, más személy lehet.
Ki lehet a bűncselekmény elkövetője?
A bűncselekmény elkövetője csak az a személy lehet, aki valamely foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Közömbös, hogy mely jogosultság alapján, főfoglalkozásként vagy alkalomszerűen, akár kedvtelésből végzi a tevékenységet az elkövető. Az elkövetői minőség szempontjából minden esetben vizsgálni kell, hogy az adott munkavégzés magán vagy szervezett, együttes vagy irányított.
Hogyan követhetem el a bűncselekményt?
Az elkövetési magatartás a foglalkozási szabályszegés, amely lehet akár szándékos, akár gondatlan magatartás. A foglalkozási szabályszegés azt jelenti, hogy az elkövető magatartása ellentétben áll valamely foglalkozási szabállyal, szakmai előírással.
A bűncselekmény általában tevőleges magatartással valósul meg, de nem kizárt a mulasztás útján történő megvalósítás sem. Utóbbi esetben az elkövető tevékenységétől függetlenül indul meg az okfolyamat, amelybe az elkövető nem avatkozik be annak ellenére, hogy foglalkozása folytán kötelessége lenne.
A bűncselekmény eredménye más vagy mások életének, testi épségének vagy egészségének közvetlen veszélynek kitétele vagy testi sértés okozása. Sor kerülhet a bűncselekmény megállapítására
Mit jelent a közvetlen veszély?
A veszély közvetlensége meghatározott helyzetre és személyre konkretizált veszélyt jelent, amikor külsőleg is felismerhető formában kapcsolódik más vagy mások veszélyhelyzetbe hozatalához. A veszély közvetlensége mindig gondos vizsgálatot igényel, e nélkül ugyanis bűncselekmény nem valósul meg.
Miért fontos az ok-okozati összefüggés?
Alapvető jelentőségű, hogy az elkövetési magatartás – a foglalkozási szabályszegés – és az eredmény – közvetlen veszélyhelyzet vagy testi sértés okozása – között okozati összefüggés fennálljon. Így például nem áll fenn az okozati összefüggés, ha a veszélyhelyzet, illetve a testi sérülés bekövetkezése a foglalkozási szabályszegés nélkül is bekövetkezett volna.
Ugyancsak kizárt a büntetőjogi felelősség megállapítása, ha a baleset nem a terhelt munkaköri kötelességének megszegésével összefüggésben, hanem a sértett magatartására vezethető vissza.
Mit jelent a szándékosság?
A gondatlan és szándékos bűncselekmény elhatárolása szempontjából a közvetlen veszélyeztetést átfogó tudattartalomnak van jelentősége. Gondatlan veszélyeztetés akkor valósul meg, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben bekövetkező közvetlen veszélyre csak a gondatlanság terjed ki.
Ezzel szemben szándékos veszélyeztetés akkor valósul meg, ha az elkövető szándéka a közvetlen veszély előidézését is átfogja. Ez történhet egyenes szándékkal, amikor az elkövető kifejezetten kívánja a közvetlen veszélyhelyzet előidézését, de történhet akként is, hogy az elkövető tudata átfogja veszélyhelyzet bekövetkezésének a lehetőségét és
Melyek a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés minősített esetei? Hogyan büntetik ezeket a Btk. alapján?
Súlyosabban minősül a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, ha halált, ha kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Maradandó fogyatékosság
Maradandó fogyatékosságról akkor beszélünk, ha a sértett elveszti valamely képességét, szervét, valamint ha az használhatatlanná válik. A maradandóság egy olyan állapot, amely bizonyos időn belül alakul ki. Ennek megállapítása orvos szakértő feladata.
Súlyos egészségromlás
Súlyos egészségromlás alatt olyan szellemi vagy fizikai állapotot értünk, amely tartós, krónikus vagy gyógyíthatatlan. Ennek megállapítása szintén szakértői feladat.
Tömegszerencsétlenség, halálos tömegszerencsétlenség
Tömegszerencsétlenség alatt az olyan balesetet értjük, amelynek következtében az elkövetőn kívül legalább egy ember súlyos testi sérülést és további kilenc személy legalább könnyű testi sérülést szenved. A tömegszerencsétlenség megállapításának tehát alapvető feltétele legkevesebb tíz személy megsérülése.
Halálos tömegszerencsétlenség megállapítására abban az esetben kerülhet sor, ha legalább egy ember meghal és további kilenc személy megsérül.
Néhány gyakorlati példa
Az ítélkezési gyakorlatban a foglalkozási szabályok közül a munkavédelmi szabályoknak, a biztonsági előírásoknak, az orvosi tevékenység szabályainak, az építkezéssel kapcsolatos műszaki szabályoknak, valamint a működőképes lőfegyver, robbantószer és robbanóanyag használatával kapcsolatos szabályoknak van kiemelkedő jelentősége.
Megvalósul a bűncselekmény abban az esetben, ha munkavégzés során a baleseti veszélyhelyzetet nem az elkövető teremtette, de megfelelő gondosságot tanúsítva észlelhette volna és a baleset elkerülhető lett volna (BH2016.230.)
Szintén megvalósul a bűncselekmény, ha és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt felelősségre kell vonni a vállalkozót, aki elmulasztja a kellő körültekintést épületgépészeti munkálatok elvégzése során és a dúcolást akkor távolítja el, amikor munkatársával még az árokban tartózkodnak és a föld a sértettet maga alá temeti (BH 2015.94.)
Ezzel ellentétben nem valósul meg bűncselekmény és nem állapítható meg a gondatlansága annak a vadásznak, aki a lőfegyver használatára, valamint a lőirányra vonatkozó szabályokat betartva ad le lövést egy vadra, azonban a lövedék gurulata folytán halálos eredményt okoz (EBD 2012.B.29.)