Mi a zaklatás fogalma? Milyen fajtái vannak? Hogyan büntetik?
Tudta, hogy a magyar lakosság csupán 34 százaléka tesz hivatalos bejelentést, ha zaklatás éri őket? A zaklatásnak sokféle formája lehet, és nem mindig könnyű észrevenni, így még az is előfordulhat, hogy az érintett nem ismeri fel miről van szó. Legyen akár munkahelyi, iskolai, vagy online zaklatás, nem szabad mellette szó nélkül elmenni.
Mit jelent a zaklatás fogalma?
Zaklatás során az érintett magánélete és biztonsága jelentős mértékben sérül a zaklató személy által kifejtett szándékos magatartások (például fenyegetés, molesztálás, követés) által. Az elkövető ezt személyesen, online, vagy akár telefonhívás, sms, e-mail és levél formájában is megvalósíthatja. A zaklató cselekmény fontos megnyilvánulási formája a rendszeresség vagy a tartósság. Rendszeres elkövetésen a rövidebb időközönként elkövetett cselekményeket, míg tartósságon a huzamosabb ideig tartó zaklatást kell érteni.
Mi a különbség a hétköznapi értelemben vett zaklatás és a büntetőjogi zaklatás között?
A hétköznapi értelemben vett zaklatásnak nem minden formája esik büntetőjogi tartalom alá. Sok nyugtalanító, feszültséget keltő és zavaró magatartást lehet zaklatásnak vélni, azonban ezek nem rendelkeznek olyan elemekkel, amelyek a bűncselekmény megállapításához szükségesek és elégségesek. Ilyen lehet egy bosszantó munkatárs, testvérek közötti piszkálódás vagy szomszédok közötti tipikus kíváncsiskodás. Ezek mind kellemetlen és idegesítő szituációk, azonban büntetőjogi következmény nem fűződik hozzá.
A büntetőjogi értelemben vett zaklatás lehet az, ha zaklató a sértett lakása, munkahelye, vagy gyakran látogatott helyei előtt rendszeresen megjelenik, illetve követi őt. Ide sorolhatók még azok a rendszeres telefonhívások, e-mailek, sms-ek és levelek, amik akár a munkahelyen, akár otthon érik utol a sértettet és megfélemlítő, háborgató, valamint fenyegető jellegűek.
Fontos, hogy a háborgatás akkor is megvalósul a sértett felé, ha a hívásokat nem fogadja, az üzeneteket nem olvassa. Az viszont a zaklatás megvalósulásának feltétele, hogy a sértett tisztában van a cselekménnyel, tehát például tudomása van arról, hogy ő rendszeresen kéretlen üzeneteket kap.
Mi a zaklatás büntetőjogi fogalma?
Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére,
c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve, illetve
d) hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki az (1) bekezdésben meghatározott zaklatást tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követi el, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mit jelent a háborgató zaklatás?
A háborgató zaklatás a Btk. 222. § (1) szerinti alapesetét foglalja magába. A zaklatási ügyek közül ez a legtipikusabban előforduló zaklatásnak minősülő magatartás.
A háborgató zaklatás esetében a zaklató olyan magatartást fejt ki, amely alkalmas arra, hogy a zaklatott személyt megfélemlítse, biztonságérzetét csökkentse, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon. A tényállás megállapításához ennek rendszeresnek vagy tartósnak kell lennie. Ezalatt a rövidebb időközönként elkövetett zaklatási cselekményeket, valamint a huzamosabb ideig tartó zaklatást kell érteni.
A háborgató zaklatás eredményt nem tartalmaz. Nem kötelező eleme, hogy a zaklatott személy effektív félelmet vagy pedig veszélyt érezzen maga körül. Ha az elkövető magatartása alkalmas ezen érzelmek kiváltására, a büntetőjogi tényállás megvalósulhat.
Milyen minősített esetei vannak a zaklatásnak?
A zaklatás minősített esetei 2, illetve 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.
Ha az elkövető félelemkeltés céljából mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésével megfenyegeti, vagy azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény fog bekövetkezni, az a zaklatás minősített esetét követi el, és e magatartása két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Ilyen lehet, ha egy elfajult vita során az egyik fél a másik fél megölésével, esetleg egy hozzátartozó halálával fenyegetőzik.
Továbbá aki a zaklatás minősített esetét házastársa, volt házastársa, élettársa, vagy volt élettársa, nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve, illetve hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Nem utolsó sorban a 18. életévét betöltött személy, aki 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követi el a zaklatást, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mikor tényállásszerű a zaklatás?
Az elkövetői oldalon megjelenő célzat feltétele annak, hogy a zaklató magatartás büntetendő legyen. Ez azt jelenti, hogy az elkövető szándékos céljának kell lennie a megfélemlítésnek, és annak, hogy a sértett magánéletébe és életvitelébe önkényesen beavatkozzon. Ennek hiányában nem beszélhetünk tényállásszerűségről. Úgyszintén kötelező eleme, hogy a zaklatás rendszeresen vagy tartósan történjen.
Akivel szemben a zaklatás tekintetében a rendőrségen feljelentés történik, és ezt a sértett bizonyítékokkal alá tudja támasztani, megindul a büntetőeljárás. Ha az eljárás során bebizonyosodik, hogy a megvádolt személy követte el a terhére rótt bűncselekményt, kimondják a bűnösségét és büntetést vagy intézkedést alkalmaz vele szemben a bíróság. A büntetés mértékét az összes eset körülményeinek a figyelembevételével állapítják meg.
Mi a teendő, ha zaklatás áldozatává válik?
Zaklatás bűncselekmény miatt a sértettnek kell feljelentést tennie a rendőrségen. Ez a bűncselekmény csak a sértett magánindítványára büntethető, ami azt jelenti, hogy az utolsó zaklató magatartástól számított 30 napon belül kell megtenni a feljelentést. Mielőtt megtenné a feljelentést célszerű, hogy egy büntetőjogban jártas ügyvéddel konzultáljon, hogy megismerhesse a a jogait, kötelezettségeit.
Szakítson meg mindenféle kapcsolatot zaklatójával és gyűjtsön bizonyítékokat!
Amennyiben többet szeretne megtudni a zaklatásról vegye fel velem a kapcsolatot és kérjen konzultációs időpontot!