Emberölés a Btk-ban
Btk. szerinti tényállás
160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
a) előre kitervelten követik el,
b) nyereségvágyból követik el,
c) aljas indokból vagy célból követik el,
d) különös kegyetlenséggel követik el,
e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére követik el,
f) több ember sérelmére követik el,
g) több ember életét veszélyeztetve követik el,
h) különös visszaesőként követik el,
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,
j) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el,
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el,
l) az elkövetővel szemben emberölés miatt történt vádemelés után követik el, vagy m) úgy követik el, hogy az elkövető a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott.
(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik. (6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) a népirtás [142. § (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [190. § (4) bekezdés, 445. § (5) bekezdés a) pont], c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés].
(7) A (2) bekezdés l) pontja akkor alkalmazható, ha az elkövetőt a) a vádemelés után elkövetett emberöléssel egy eljárásban a korábban elkövetett emberölés miatt is elítélik, vagy b) a korábban elkövetett emberölés miatt jogerősen elítélték.
Hogyan épül fel az emberölés tényállása?
A bűncselekmény jogi tárgya az élet sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. Az emberölésnek két alaptényállása van, az (1) bekezdés szerinti tényleges emberölés és az (5) bekezdés szerinti öngyilkosságban közreműködéssel elkövetett ölési cselekmény.
A bűncselekmény nyitott törvényi tényállás, ami azt jelenti, hogy a tényállásban foglalt eredmény (más ember halála) előidézésére alkalmas bármilyen elkövetési magatartás tényállásszerű lehet.
Mi az emberi élet kezdetének időpontja?
Az emberölés passzív alanya a másik élő ember. Emberölés esetén az élet kezdetének időpontja a születés folyamatának megindulása, gyakorlatilag a tolófájásokkal a magzatnak az anyaméhben való eltávozásának megkezdődése.
Büntetőjogi szempontból mely időpont tekinthető a halál beálltának?
A tényállás megvalósulása szempontjából a jog az agyhalál állapotát tekinti irányadónak. Ehhez kapcsolódóan az Eütv. értelmében az agyhalál: “az agy működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése.”
Hogyan követhető el az emberölés?
A bűncselekmény akár szándékosan, akár gondatlanul is elkövethető. Szándékos elkövetés esetén az elkövető tudatának át kell fognia, hogy cselekménye a passzív alany (más élő ember) halálához vezet, vagy vezethet és ezt kívánva vagy ebbe belenyugodva valósítja meg cselekményét. A 3/2013. Büntető jogegységi határozat tartalmazza azon alanyi és tárgyi tényezőket, amelyek alapján az eset összes körülményeinek értékelését követően lehet következtetni az elkövető emberölésre vagy testi sértésre irányuló szándékára.
A gondatlan emberölés is megvalósulhat tevéssel vagy mulasztással. Tevéssel megvalósuló magatartás például, ha az elkövető a ittas állapotban lévő sértettet testi sértés okozására irányuló szándék nélkül megüti, aki ettől elesik és halálos koponyasérülést szenved. Mulasztással valósul meg a gondatlanságból elkövetett emberölés, ha a szülő a gyermekét anélkül hagyja magára, hogy kizárná a veszély lehetőségét.