Mediáció a büntetőjogban, avagy mikor mentesülhet a terhelt a büntetőjogi felelősség alól? Minden, amit a közvetítői eljárásról tudni kell

A közvetítői eljárás jogi szabályozása

Magyarországon közvetítői eljárásra (mediáció) az Európai Unió Tanácsa 2001. március 15-i kerethatározata alapján van lehetőség. A közvetítői eljárás részletszabályait a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény tartalmazza.

A közvetítői eljárás fogalma és célja

A közvetítői eljárás egy olyan konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a terhelt és a sértett között egy írásbeli megállapodás jöjjön létre, amely elősegíti a bűncselekmény következményeinek jóvátételét, valamint a terhelt jogkövető magatartását.

Milyen bűncselekmények esetén van lehetőség mediációra?

Az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett esetében van lehetőség közvetítői eljárás lefolytatására, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak.

Milyen feltételek szükségesek a közvetítői eljáráshoz?

Abban az esetben, ha a terhelttel szemben a fenti kategóriába tartozó bűncselekmény miatt van folyamatban büntetőeljárás és a terhelt:

1. a bűncselekmény elkövetését a vádemelésig beismeri
2. a gyanúsított és a sértett kéri a közvetítői eljárás lefolytatását
3. a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes

Fentiekből látszik, hogy közvetítői eljárásra a bírósági szakaszban már nincs lehetőség. Közvetítői eljárásra kizárólag a nyomozati szakaszban van lehetőség, a vádemelést megelőzően. Amennyiben az ügyészség már vádat emelt, úgy a büntetőeljárás nem függeszthető fel és az ügyész nem utalhatja közvetítő elé az ügyet.

Hogyan értesülhet arról, hogy az ügyet közvetítői eljárásra utalták?

Amennyiben a törvényi feltételei fennállnak a közvetítői eljárásnak, akkor az ügyészség a büntetőeljárást határozatával első ízben 6 hónapra felfüggeszti a gyanúsítottal szemben és közvetítői eljárásra utalja. Ezt a határozatot az ügyészség kézbesíti a gyanúsítottnak, a védőnek, valamint a sértettnek.

Ki folytatja le a közvetítői eljárást?

A közvetítői eljárást nem a rendőrség és nem is az ügyészség folytatja le. Az eljárást az eljáró ügyészség székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelője folytatja le. A közvetítői eljárás időpontjáról és helyszínéről a közvetítő fogja értesíteni a terheltet, a védőt, valamint a sértettet.

Sikeres megállapodás esetén

Amennyiben a terhelt és a sértett között létrejött az írásbeli megállapodás, akkor a közvetítő a megállapodást megküldi az ügyészségnek. Az ügyész a megállapodást megvizsgálja törvényességi szempontból, és ha 5 munkanapon belül nem helyezi hatályon kívül, akkor úgy kell tekinteni, hogy nem kifogásolta a megállapodást. Abban az esetben, ha a megállapodásnak megfelelően a terhelt teljesítette a kötelezettségét a sértett irányába, akkor az ügyészség a büntetőeljárást megszüntetheti.

2025. július 1. napjától viszont már nem kötelező megszüntetni az ügyészségnek a büntetőeljárást, amennyiben a fenti feltételek maradéktalanul teljesültek. Abban az esetben, ha a fenti feltételek fennállnak, azonban a büntetés céljának elérése érdekében a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltás kiszabása nem mellőzhető, ebben az esetben a közvetítői eljárás eredményes lefolytatását követően kizárólag foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetés szabható ki. Vagyis az ügyészség mérlegelésétől függően a büntetés korlátlan enyhítésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye.

Szintén a büntetés korlátlan enyhítésének van helye abban az esetben, ha a büntetőeljárás - a fent meghatározott bűncselekmények esetén nem három, hanem - 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban.

Mikor nincs helye közvetítői eljárásnak?

Közvetítői eljárásnak nincs helye, ha az elkövető

1. többszörös vagy különös visszaeső,
2. a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
3. bűncselekménye halált okozott,
4. a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára bocsátás vagy feltételes ügyészi felfüggesztés tartama alatt követte el, vagy
5. korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben a büntetőeljárást megszüntették vagy korlátlan enyhítést alkalmaztak, feltéve, hogy a további jogorvoslattal nem támadható határozat keltétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.

Büntetőeljárás indult Önnel szemben? Jogi segítségre van szüksége? Kérjen konzultációs időpontot!