Mit kell tudni a rágalmazásról?
Mit jelent a rágalmazás?
Btk. 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az elkövetési magatartás tehát valamely becsület csorbítására alkalmas
a) tényállítás,
b) híresztelés vagy
c) ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata.
A rágalmazás védett jogi tárgya az emberi becsület, amely a személyiségi jog lényeges része és magában foglalja egyrészt az egyén társadalmi megbecsülését, másrészt emberi méltóságát.
Az egyes elkövetési magatartások
Tényállításon olyan nyilatkozatot kell érteni, amelynek tartalma valamely a múltban megtörtént vagy a jelenben történő esemény, jelenség vagy állapot. Például: “Péter rendszeresen lop a sarki boltból.” Abban az esetben, ha valaki egy jövőbeni eseményt állít, akkor az erre vonatkozó következtetés levonása nem tényállítás, hanem feltételezés, amely nem rágalmazásnak, hanem esetleg becsületsértésnek lehet a tárgya.
A híresztelés olyan tényközlés, amelynél határozottan kifejezésre jut, hogy az nem a híresztelő saját tudomásán alapszik, vagyis a mások által tett tényállításnak a továbbadását, közvetítését jelenti. Például: “ Azt mondják, Péter rendszeresen lop a boltból.”
A tényre közvetlenül utaló kifejezés nem az egész ténynek a leírása, elmondása, hanem valamely tényből egy jellemző mozzanatnak olyan kiemelése vagy továbbadása, amelyből logikailag az egész történésre, eseményre lehet következtetni. Például: “Megjött a notórikus asszonyverő.”
Az elkövetési magatartások közös jellemzői
Közös törvényi feltétel, hogy az elkövetési magatartás tanúsítására a sértettől különböző, más személy előtt kerüljön sor. A rágalmazó tényállításának olyan sajátossággal kell rendelkeznie, hogy annak a becsület csorbítására alkalmasnak kell lennie.
Azt, hogy valamely állítás a becsület csorbítására alkalmas-e nem a sértett szubjektív értékítélete, egyéni megítélése alapján kell megítélni, hanem annak van meghatározó jelentősége, hogy a tényállítás objektíve a társadalomban kialakult általános felfogás szerint alkalmas-e a becsület csorbítására. A rágalmazás feltétele az is, hogy az elkövető által tett tényállítás jogellenes legyen.
Hogyan történhet a rágalmazás?
Az elkövetési magatartás történhet szóban, írásban vagy egyéb módon, mint például rajzban, képes ábrázolással.
Abban az esetben, ha az elkövető nem zárt levélben, hanem levelezőlapon, utalványon vagy egyéb olyan módon feladott küldeményre nézve, amelyet bárki elolvashat, a rágalmazás megállapítható.
Más a helyzet a sértett részére feladott zárt levél esetén. Ilyen esetben, ha kizárt, hogy a sértetten kívül annak tartalma más személy előtt is ismertté váljék, nem rágalmazás, hanem becsületsértés megállapításának van helye.
Hogyan büntetik a rágalmazást?
A rágalmazás alapesete egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg a súlyosabban minősülő eseteket két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel szankcionálja a törvény.
Mik a rágalmazás minősített esetei? Mennyire büntetik súlyosan ezeket az eseteket?
A rágalmazás súlyosabban minősülő esetei körében a törvény három esetet jelöl meg:
a, az aljas indok vagy célból elkövetést
b, a nagy nyilvánosság előtt elkövetést
c, a jelentős érdeksérelem okozását
Az aljas indokból vagy célból elkövetés esetén, az ilyen szándékkal cselekvő személyt olyan alantas érzület vezeti, mint például az önzés, karriervágy, irigység, akkor ez a súlyosabban minősülő eset megállapítható.
Nagy nyilvánosságon nemcsak a bűncselekmény elkövetésének az időpontjában jelen lévő személyek nagyobb számát kell érteni, hanem azt is vizsgálni kell, hogy az elkövetéskor fennállott-e annak a lehetősége, hogy nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást a bűncselekményről. Tipikusan ilyennek minősülhetnek a különböző internetes felületeken való becsület csorbítására alkalmas tényállítások közlése.
A jelentős érdeksérelem átfogja a sértett személyi és vagyoni viszonyait érintő minden hátrányos következményt. Általában megállapítható a jelentős érdeksérelem, ha a rágalmazó tényállítás következményekét a sértettel szemben fegyelmi-, büntető-, vagy szabálysértési eljárás indul.
Rágalmazás? becsületsértés? hamis vád?
Az ítélkezési gyakorlatban gyakran problematikus a rágalmazás és a becsületsértés elhatárolása. A két cselekmény elhatárolásánál annak van jelentősége, hogy egyrészt a rágalmazás csak tényállítással, híreszteléssel és tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával, míg a becsületsértés egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel valósulhat meg. Másrészt a rágalmazásnak más előtt kell történnie.
Ha az elkövető valótlan állítása magában foglalja valamely bűncselekménynek, szabálysértésnek a sértett által történő elkövetését és ezt az elkövető hatóság előtt teszi meg, akkor nem rágalmazás, hanem a hamis vád kerülhet megállapításra. Azaz másnak a hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével való alaptalan vádolása a hamis vád bűntettjét valósítja meg és nem a rágalmazás vétségét.
Akkor is elkövetem a rágalmazást, ha az általam közölt tény valósnak bizonyul?
Ezzel kapcsolatban a törvény úgy fogalmaz, hogy “nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.” Ezt hívjuk a valóság bizonyításának.
Azonban ez a jog nem biztosít büntethetőséget kizáró okot annak a javára, aki rosszindulatból, önző kíváncsiságból, felelőtlenül vájkál mások magánéletében. Aki a más becsületének csorbítására alkalmas - objektíve azonban a valóságnak megfelelő- tényt állít, csak akkor mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól, ha az ilyen magatartás tanúsítása társadalmilag szükséges és indokolt. Ezt a célt a törvény úgy kívánja elérni, hogy a valóság bizonyítását feltételekhez köti. Ezek a feltételek a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke.
A közérdek fogalmán a társadalom egészének, a közösség általános érdekeit kell érteni, ami lehet társadalmi, gazdasági, politikai vagy más jellegű is.
A magánérdek fogalmába pedig a sértettnek a gazdasági, erkölcsi, vagyoni vagy családi érdekkörébe tartozó kérdések tartoznak, de ennek további feltétele, hogy az jogos legyen.
A valóság bizonyítása elrendelésének feltétele a nyilatkozat társadalmilag szükséges voltának a valószínűsítése. A bíróságnak a terhelt vagy védője kérelme nélkül, akár hivatalból is el kell rendelnie a valóság bizonyítását, amikor azt a közérdek vagy bárkinek a jogos magánérdeke indokolttá teszi.
Rágalmazással vádolják? Feljelentést szeretne tenni? Vegye fel velem a kapcsolatot és kérjen konzultációs időpontot!