A távoltartás elrendelésének szabályai
A távoltartás egy különös, sajátos kényszerintézkedés, amely a családon belüli erőszak elleni védelem és az ellene való hatékony fellépés egyik eszközeként került bevezetésre.
Egy konzultációt követően, ha megismertük az Ön ügyének részleteit, célzottan tudunk tanácsot adni, hogy ügyében mi lehet a hatékony megoldás. Keressen minket bizalommal!
Mit jelent a távoltartás fogalma?
A távoltartás egy sajátos kényszerintézkedés, amely a lakó- és tartózkodási hely szabad megválasztásához, a szabad mozgáshoz és kapcsolattartáshoz való jogot korlátozza.
Célja, hogy megakadályozza a terheltet abban, hogy a sértett sérelmére cselekményét tovább folytassa, illetve megakadályozza azt, hogy a terhelt megnehezítse a bizonyítást az eljárás során, valamint, hogy újabb szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt kövessen el a sértett sérelmére. Fontos tudni, hogy távoltartás elrendelése előtt a bíróságnak minden esetben körültekintően kell vizsgálnia, hogy más kényszerintézkedés elrendelésének feltételei fennállnak-e.
Mik a távoltartás elrendelésének feltételei?
Egyik feltétele, hogy a terhelt szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható legyen vagy vele szemben vádat emeljenek.
Másik feltétele, hogy az elrendelés feltételei fennálljanak. Ugyanakkor a bűnügyi felügyelet elrendelésének feltétele is fennállhatnak, mivel együtt is elrendelhető a két kényszerintézkedés. További megszorítás, hogy a terhelt letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését sem rendelték el.
Távoltartás elrendelésére kizárólag a bíróság jogosult.
Nyomozás során az elrendelésről a nyomozási bíró határoz és e kényszerintézkedés kérdésében is általában ülésen dönt, de arra is van lehetőség, amennyiben a távoltartás iránti indítványt a sértett nyújtotta be és elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, úgy a bíróság kizárólag az iratok alapján dönt ülés nélkül.
Mit kell tudni a megelőző és az ideiglenes megelőző távoltartásról?
A távoltartás egyfelől egy intézkedés lehet (2 típusa van), amely a hozzátartozók közötti erőszak esetén alkalmazható, másfelől pedig egy kényszerintézkedés, amely a büntetőeljárás során kerülhet elrendelésre.
Az ideiglenes megelőző távoltartást valamint a megelőző távoltartást a 2009. évi LXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szabályozza. A távoltartási törvény két intézményének az a célja, hogy áthidalja azt az időszakot, amíg a sértett egyéb lépéseket tesz a bántalmazóval szemben.
Sok esetben egy feljelentés megtétele a rendőrségen nem bír elég elrettentő erővel a bántalmazóra nézve, emellett a feljelentések elintéze vagy egy kényszerintézkedés elrendelése nem történik meg azonnal a feljelentés megtétele után.
A távoltartás ebben a két esetben átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, a szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát.
Hivatalból akkor rendelik el az ideiglenes megelőző távoltartást, ha az eset összes körülményéből, így az előadott tényekből, a helyszínből, az erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni. Ilyen esetben a rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartásról a helyszínen határozatot hoz. Egyéb esetben a távoltartás bejelentés alapján történik.
Az ideiglenes megelőző távoltartás ideje 72 óra, a megelőző távoltartásé legfeljebb 60 nap.
Távoltartás a büntetőeljárásban
A távoltartás egy kényszerintézkedés, melyet a bíróság rendelhet el ügyészi, valamint sértetti indítványra. A távoltartás célja, hogy a terheltet megakadályozza a bizonyítás megnehezítésében vagy meghiusításában, illetve a sértett vonatkozásában vett bűnisétlésben. Abban az esetben van helye, ha a terhelt a cselekménye miatt szabadságvesztéssel is büntethető, és terhelttel szemben megalapozott gyanú támasztható, valamint a fenti feltételek közül is teljesül valamelyik (pl.: fennáll a bűnismétlés lehetősége) .
A távolságtartás a terhelt szabad kapcsolattartását korlátozza, ennek érdekében korlátozható a terhelt szabad mozgása, lakóhelyének, tartózkodási helyének szabad megválasztása.
Magatartási szabályok
A terhelt a távoltartás részeként különböző magatartásokra kötelezhető. Így arra, hogy meghatározott lakást hagyjon el, onnan maradjon távol, illetve a távoltartással érintett személy által rendszeresen látogatott helyeket ne közelítse meg (így munkahely, egészségügyi intézmény), illetve vele más formában se lépjen kapcsolatba.
A távoltartás megszegése
Ha a terhelt megszegi a távoltartás szabályait, rendbírsággal sújtható. A szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén a terhelt őrizete is elrendelhető.
Amennyiben a sértett azt tapasztalja, hogy a távoltartást megszegte a terhelt, a rendőrséghez kell bejelentést tennie.
Az őrizet elrendelése végén (amely maximum 72 óráig tarthat) lehetséges, hogy a távoltartás helyett vagy mellett bűnügyi felügyeletet is elrendelnek, vagy a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazását rendelik el, illetve hátrányosabb vagy más magatartási szabályokat rendelnek el, vagy letartóztatják a terheltet.
Mikor, ki és hogyan kezdeményezhet távoltartást?
Ha büntetőeljárás van folyamatban, a távoltartás ügyészi valamint sértetti indítványra történhet, a bíróság rendelheti el. Ha ideiglenes megelőző távoltartásról, vagy megelőző távoltartásról van szó, az indítványozók köre szélesebb, és az elrendelés menete is más.
Meddig tarthat a távoltartás?
A távoltartás három esete (ideiglenes megelőző távoltartás, megelőző távoltartás, távoltartás) más-más időtartamra rendelhető el.
Az ideiglenes megelőző távoltartás 72 órára rendelhető el. Ha hivatalból rendelte el a rendőrség, hivatalból meg fogja indítani a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárást.
A megelőző távoltartást bíróság rendeli el (a bántalmazott tényleges lakóhelye szerinti járásbíróság), legfeljebb 60 napra.
A büntetőeljárás során kényszerintézkedésként elrendelt távoltartás az előkészítő ülésen hozott határozatig, de legfeljebb négy hónapig tarthat, a bíróság ezt a tartamot alkalmanként legfeljebb négy hónappal hosszabbíthatja meg. Ha valamely bíróság ügydöntő határozatában elrendeli, vagy fenntartja a távoltartást, az a következő fok ügydöntő határozatáig fog tartani.
A távoltartás indokoltságát az eljáró bíróság hivatalból is felülvizsgálja meghatározott időközönként.
Mi történik, ha valaki megszegi a távoltartást?
Elsősorban fontos azt kiemelnünk, hogy a hatóságok tudomására kell jutnia a szabályszegésnek, illetve a szabályszegést alá is kell támasztani.
Ha az ideiglenes megelőző távoltartás vagy a megelőző távoltartás szabályait megszegi a bántalmazó, a távoltartó határozat szabályainak megszegése szabálysértését követ el. A távoltartási végzés megszegése tehát egy akár elzárással is büntethető szabálysértés.
Ha büntetőeljárásban szegi meg a terhelt a távoltartás szabályait, komolyabb következményekkel számolhat. Ha a terhelt megszegi a távoltartás szabályait, rendbírsággal sújtható. A szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén a terhelt őrizete is elrendelhető.
Az őrizet elrendelése végén lehetséges, hogy a távoltartás helyett vagy mellett bűnügyi felügyeletet is elrendelnek, vagy a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazását rendelik el, illetve hátrányosabb vagy más magatartási szabályokat rendelnek el, vagy letartóztatják a terheltet.
Bűncselekmény áldozata lett? Feljelentést szeretne tenni? Vegye fel velem a kapcsolatot az elérhetőségeim valamelyikén és kérjen konzultációs időpontot.