Büntetőjog

A büntetőjog szerves része a mindennapi életünknek. Az emberek többsége esetén büntetőeljárás hatálya alá kerülni egyszeri élethelyzet, ami rendkívül megterhelő mind a terhelt, mind annak hozzátartozói számára.

A büntetőjog a jognak azon ága, ami meghatározza, hogy milyen cselekmények minősülnek bűncselekménynek, azokhoz milyen szankció társul, milyen eljárásban kell elbírálni egy bűncselekményt és a kiszabott büntetést, alkalmazott intézkedést hogyan kell végrehajtani.

A büntetőjog ennek alapján három nagy részre osztható fel:

1. A büntető anyagi jog

2. a büntetőeljárási jog

3. büntetés-végrehajtási jog.

Büntető anyagi jog

A büntető anyagi jog meghatározza, hogy mit értünk bűncselekmény alatt. A Btk. 4.§ értelmében: “Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. “

Társadalomra veszélyes cselekmény pedig az a: “tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.”

Büntetőeljárási jog

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény határozza meg a büntetőeljárás lefolytatásának menetét, a büntetőeljárás szakaszait, annak részlet és keretszabályait, amit az ügyben eljáró hatóságok kötelesek betartani.

Büntetés-végrehajtási jog

A büntetés-végrehajtási jog szabályozza a hatóságok által kiszabott büntetések, alkalmazott intézkedések végrehajtásának rendjét, szabályait.